A beszéd megindulásának három fontos feltétele van, az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni. Másfél-két éves kor között jelennek meg az igék, majd a kétszavas mondatkezdemények használata.
Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, a gyermek 2 éves korára (fiúk esetében 2,5 éves korra) nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.
A beszédfejlődés átlagos menete
Életkor | Képesség |
1 hónapos | Figyel a hangokra |
2 hónapos | Mosolyog |
3 hónapos | Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Amikor hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Gügyögni kezd. |
4 hónapos | Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tud kacagni. |
5 hónapos | Tekintetével követi a mozgást. Reagál az arckifejezésekre. |
7-9 hónapos | Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat. Szótagokat ismételget (pl.: „gagagaga”, „tetetete”) |
10-11 hónapos | Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Követni tudja a hangsúlyos gesztusokkal kísért utasításokat. |
12hónapos | Gesztusjátékokat kezdeményez, szavakat utánoz. |
14hónapos | Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Egy-két szót helyesen használ. |
16-18 hónapos | Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). Rámutat a kívánt tárgyra, esetleg egyszerű szavak vagy gesztusok kíséretében. |
19-26 hónapos | 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi. Rámutat a megnevezett tárgyra. |
27-36 hónapos | Névmásokat és ragokat helyesen használ. Ragos szerkezettel megfogalmazott utasításokat is követ. |
4 éves | 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Egyszerű történeteket elmesél. |
5 éves | Jövő időt is használ. Nyelvtanilag helyesen kapcsolja össze a szavakat. |
6 éves | Elvont fogalmakat megért és használ. Minden hangot tisztán ejt. |
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek.
Figyelmeztető jelek a megkésett beszédfejlődés felismeréséhez
Csecsemőkorban:
a kisbaba keveset gügyög, akkor is mindig ugyanúgy, nincs különbség az általa kiadott hangok között
az őt körülvevők beszéde nem kelti fel érdeklődését
Egyéves korban:
elmarad a gesztusok használata (integetés vagy rámutatás)
nincs vokalizáció (hangadás)
szükségletek közlése elmarad
Másfél éves korban:
nem mondja, hogy mama és papa
nem használ egyszerű köszönésformákat
12 hónapos korban még nem használ szavakat és 18 hónaposan kevesebb, mint 15 szót használ
nem tudja azonosítani a testrészeket
nehézséget jelent a hangok és a cselekvések utánzása
inkább mutogat, mint beszél
2 és 4 éves kor között:
képtelen a spontán beszédre, és az egyszerű iránymutatások és utasítások követésére
nem tud két-három szavas mondatokat alkotni
otthon is nehezen vagy egyáltalán nem értik a beszédét
jellemző a pöszeség, a hosszú szavak kimondásának nehézsége, csak azok elejét ejti ki
szókincse 3 évesen kezd el gyarapodni, de akkor sem jelentős mértékben
A beszéd és a nyelvhasználat szintjén mutatkozó tünetek
késve indul a beszéd, késik, vagy kimarad a gagyogás,
lassan gyarapodik a szókincs
a nyelvi szerkezetek, ragok, toldalékok használata bizonytalan, helytelen
az aktívan használt szavakat torzítva, hang-, és szótagcserékkel mondja, emiatt nehezen érthető a környezet számára a beszéd
a megjelenő hangképzési hibák nem következetesek, vagyis bizonyos hangokat hol egyik, hol másik hanggal helyettesíti pl.: labda- dadda- jappa, ennek oka, hogy a hangok egymásutániságát, sorrendjét nehezen tudja megjegyezni
Kapcsolódó tünetek lehetnek
lassúbb ütemű lehet a mozgásfejlődés, mind a nagymozgások (kúszás, mászás, járás), mind a finommozgások területén
nehezen tájékozódnak a saját testükön, térben és időben egyaránt
a környező világ ingereinek észlelése, befogadása is nehezített lehet
magatartási problémák jelenhetnek meg a kapcsolatteremtés nehézségei miatt
Mi állhat az eltérések hátterében?
Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése. Az esetek nagy részében nem kell emiatt aggódni, főleg, ha néhány szó 2 éves korra már szerepel a repertoárban, a kommunikáció egyéb formái is jól működnek és a gyermek megfelelően reagál a hangokra.
Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni. A mozgás elsajátítása után beindul a beszédfejlődés is, általában egyszerre csak az egyikre tud koncentrálni a gyermek.
Sokszor megkéshet azoknak a gyermekeknek a beszédfejlődése, akiknek a környezetében hasonló korú gyerek vagy gyerekek vannak, hiszen köztük kialakul egy sajátos kommunikáció, egy közös nyelv, kvázi „tolmácsolnak” egymásnak.
Ha a gyermek olyan környezetben él, ahol több nyelvi „kóddal” is találkozik (tájszólás-köznyelv, két- vagy többnyelvűség, hosszabb idegig külföldön való tartózkodás, jelnyelv és hangzó anyanyelv váltakozása) szintén megkésett lehet a beszédfejlődés.
A megkésett beszédfejlődés hátterében gyakran lelki okok állnak, ilyen lehet például a testvérféltékenység, testvérek közötti viszályok, költözés, szülői konfliktusok stb.
Olyan egyszerű anatómiai okok is állhatnak a háttérben, mint a rövid nyelvfék (lenőtt nyelv), mely egy gyors ambuláns beavatkozás során orvosolható.
Gyakran állhat halláscsökkenés a megkésett beszédfejlődés hátterében. Bár a gyermek hallását születés után ellenőrzik, mégis kialakulhat későbbiekben halláscsökkenés egyszerű megfázás, arcüreggyulladás vagy allergia következtében. Ekkor a gyermek tompán hallja a környezetéből érkező hangokat, így nem tudja azokat pontosan ismételni, hangképzése pontatlan, beszéde érthetetlen lesz.
A megkésett beszédfejlődés és a beszédzavar hátterében további okok is állhatnak: öröklődés ( elsősorban apai ágról), szülés közbeni sérülés (ami érintette a beszédfejlődésért felelős területeket), ha koraszülöttként jött a világra, általános ügyetlenség, ami a motorikus mozgásokat illeti, kisgyermekkori agysérülés, ingerszegény környezet (ha a szülők nem beszélnek hozzá babakorában) illetve idegrendszeri éretlenség.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Ha a gyermeknél beszédfejlődési elmaradás merül fel, minél előbb kérje szakember segítségét, akinek feladata, hogy az okok, a tünetek ismeretében eldöntse: pontosan milyen rendellenesség áll fenn a gyermek beszédfejlődésében.
A gyermek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy a kezelés mielőbb elkezdődjön. A diagnózis kétféle lehet: megkésett beszédfejlődés, illetve diszfázia, azaz beszédzavar. Megkésett beszédfejlődés esetében a gyermek a beszédfejlődés minden szakaszát végigjárja, de időben késve és csökkent mértékben. A beszédzavarra jellemző, hogy a gyermek megreked egy a korai időkre jellemző szinten, a nyelvi szerkezeteket helytelenül használja, vagy hibásan ragozza a szavakat. A beszédzavarnak többféle megjelenési formája ismert: egyes gyerekek számára a beszédmegértés okoz nehézséget, ez az érzékszervi alapú (szenzoros) beszédzavar. Másoknál a beszédkivitelezés, azaz a beszédhez kapcsolódó izommozgások, nyelv, ajak, állkapocs, hangkeltő szervek irányítása nehéz (motoros diszfázia).
Ha felmerül a gyanú a szülőben, védőnőnél, vagy a pedagógus gondolja úgy, hogy a normálistól eltérő a gyermek (beszéd)fejlődése, fontos a mielőbbi kivizsgálás elindítása.
Foglaljon időpontot logopédiai vizsgálatra a FókuszPontnál!
Vizsgálataink feltárják a lehetséges okokat és kijelölik a fejlesztés irányát! Forduljon hozzánk bizalommal, az időben felfedett nehézségek könnyebben korrigálhatóak. A FókuszPont Fejlesztőház Szolnokon a Baross út 1, Fehér ház 3. emelet 313. irodaszám alatt található.