top of page

Tanácsok szélsőséges viselkedés kezelésére

Amikor szülőként szembesülünk gyermekünk agresszív viselkedésével, gyakran nem is sejtjük, hogy reakcióinkkal hogyan befolyásoljuk ezt a magatartást. Valójában, néha anélkül, hogy észrevennénk, közvetett módon jutalmazzuk ezt a viselkedést, ami hosszú távon megerősítheti azt. Ebben a blogbejegyzésben arra szeretnénk rávilágítani, hogy miért és hogyan történik ez, valamint hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy helyettesítsük ezt a dinamikát hatékonyabb és pozitívabb nevelési stratégiákkal.


szélsőséges viselkedés kezelése


A gyermekkori agresszió kezelése nem egyszerű feladat, de megértéssel, következetességgel és tudatos szülői magatartással jelentősen javítható a helyzet. A következő sorokban bemutatunk néhány hatékony módszert és technikát, amelyek segíthetnek a szülőknek a nehéz helyzetek kezelésében, és hozzájárulhatnak a gyermek kiegyensúlyozottabb viselkedésének kialakításához.


Odafigyelés az agresszió „jutalmazására”


Az agresszív megnyilvánulásokat sokszor közvetett módon is hajlamosak vagyunk jutalmazni. Történik ez akkor, amikor egy kitörés vagy epizód kezelésére egy idő után megadjuk a gyermeknek a kívánt akaratát. Ezzel megerősítjük benne azt, hogy ha kitartóan fennáll a viselkedés, célja teljesülni fog vele.


Megoldás: konzekvens határok állítása


Fontos, hogy mindkét szülő a nehéz helyzetek kezelése során hasonló elvárásokat közvetítsenek a gyermek felé. Állítsanak határokat/szabályokat és abból ne engedjenek (pl: agresszív viselkedés esetén alkalmazzanak fegyelmezést és azt minden egyes alkalommal tartsák is be, amikor megjelenik a nem kívánt viselkedés). Ezzel jól behatárolható és átlátható keretet adnak a gyermeknek, tudni fogja mi a következménye a viselkedésnek. A változás várhatóan nem egykét alkalom után fog bekövetkezni, legyenek türelemmel, ki fog alakulni a rendszer. A fegyelmezés inkább egyfajta tanítás és egyben remek módszer arra, hogy elmélyítsük a jó szülőgyerek kapcsolatot.


Alkalmazható módszerek:


  1. Stopper alkalmazása: használjanak egy egyszerű stopper órát és következetesen használják azt tevékenységek váltása során. Ezzel a gyermek egy vizuális megerősítést kap, amellyel ő is nyomon tudja követni a hátra lévő időt. Ha a stopper lejárta után sem hajlandó váltani, esetleg agresszív megnyilvánulások jelennek meg, akkor annak legyen következménye. Ez a módszer szintén nem az első néhány alkalommal lesz eredményes, viszont, ha fenntartják a rendszert, jönni fog a változás is.

  2. Agresszió/nem kívánt viselkedés megfigyelése: figyeljék meg, hogy milyen helyzetekben jelenik meg legtöbbször az adott viselkedés. Milyen testi reakciók jelezhetik azt (sírás, kiabálás, kézremegés stb.). Ha aktívan odafigyelnek jobban fel tudnak készülni a reakcióra és kezelni azt (ekkor alkalmazható megnyugtatás, határokra való emlékeztetés, viselkedés bekövetkezte esetén fegyelmezés).

  3. Önismeret fejlesztése: a gyermekeknek is fontos, hogy idővel tudatosuljon bennük, hogy mit éreznek, mi váltja ki a viselkedést, milyen hatással vannak környezetükre. Érdemes minden nap beszélgetni ezekről, felhívni a figyelmüket arra, hogy mik a kiváltó helyzetek ilyenkor, levezetni, hogy miért alakult ki az adott állapot.

  4. „Óvatos” jutalmazás: ennek célja, hogy megerősítsük a gyermekben a kívánatos konfliktuskezelést, viselkedési módot. Érdemes ezt akkor alkalmazni, amikor a szülők megfigyelik, hogy az adott szituációból lehetett volna akár kitörés is. Ezt a gyermekek sokszor észre sem veszik, ezért érdemes ilyenkor a szülőnek megerősíteni, hogy ez az elfogadott reakció (pl: A gyermek a szülő kérésére feláll, otthagyja a játékot és elkezd öltözni → „Köszönöm, hogy hallgattál rám és felvetted a kabátod/Nagyon ügyes vagy, hogy elpakoltad a játékot”).

  5. Elektronikus eszközök használatának korlátozása: a szülők alapvetően odafigyelnek arra, hogy mennyi TV/telefon/tablet ideje van a gyermekeknek. A tartalmak szűrése is nagyon fontos, sokszor vannak az adott meséknek, játékoknak indirekt agresszív tartalmai vagy túlstimuláló hatása. Sokszor tapasztalt szélsőséges viselkedés esetén érdemes tehát az elektronikai eszközökhöz való hozzáférést monitorozása. Nem feltétlenül arra gondolunk itt, hogy a teljes eltiltás lenne a megoldás, de például a jutalmazási-büntetési rendszerbe is be lehet vonni a használatukat.

  6. Tudatos szülői viselkedés: Goodenough szerint a szülő önuralma a legjobb garancia a gyermek önuralmára. Ha a gyerek rendszeresen azt látja, hogy a számára fontos felnőttek higgadtan kezelik a nehézségeket, nem esnek kétségbe, és nem lesznek dühösek, akkor ők maguk is hasonlóan fognak viselkedni kritikus helyzetekben. Ha a szülő frusztráció hatására dühöng, másokat hibáztat, tör-zúz vagy üt, akkor a gyerek is ezt a modellt veszi át, hiszen nem áll más minta a rendelkezésére.

  7. Egyszerű utasítások megfogalmazása: Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!

  8. Mozgás/sport: Javasoljuk sűrűn megjelenő szélsőséges viselkedés esetén, hogy írassák be a gyermeket sportolni. A keleti harcművészetek által képviselt filozófia (önuralom, magunk és mások tisztelete, csapatszellem) például segíthet csökkenteni az agresszív megnyilvánulásokat, és az agressziót elfogadható mederbe terelni. A csapatsportokhoz való alkalmazkodás eleinte nehezebbnek bizonyosulhat, javasolt ezért egyéni sportokkal való próbálkozás (pl: úszás, lovaglás stb.).


Ajánlott könyvek a témában:


  • Dr. Shefali Tsabary: „A Tudatos Család”, 2022

  • Annette Kast-Zahn: „A következetes nevelés kézikönyve”, 2016

  • Kim John Payne: „Melegszívű fegyelmezés”, 2018

  • Michaeleen Doucleff: „Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket?”, 2022

  • Dr. Henry Cloud, Dr. John Townsend: „Gyerekhatárok - Mikor mondjunk igent és mikor mondjunk nemet gyermekeinknek?”,

  • 2017 Samanta Snowden: „Így kezeld a haragodat”, 2022

  • Deliága Éva, Lovász Hajnalka: „Mit kezdjünk az akaratossággal?”, 2017

  • Aurélie Chien Chow Chine: „Gaston érzelmei – dühös vagyok”, 2018

  • Aurélie Chien Chow Chine: „Gaston érzelmei – türelmetlen vagyok”, 2018

  • Pagony Kiadó: „Boribon, hogy vagy?”, 2018

  • Dr. Catherine Dolto, Colline Faure-Poirée: „Érzések és érzelmek – most már tudom!”, 2021

  • Sandra Grimm, Lina Ellermann: „Vajon miért veszekszünk?”, 2022


Foglaljon időpontot ingyenes pszichológiai konzultációra a FókuszPontnál!


Vizsgálataink feltárják a lehetséges okokat és kijelölik a fejlesztés irányát! Forduljon hozzánk bizalommal, az időben felfedett nehézségek könnyebben korrigálhatóak. A FókuszPont Fejlesztőház Szolnokon a Baross út 1,  Fehér ház 3. emelet 313. irodaszám alatt található.




71 megtekintés

Comments


bottom of page